A globális elit utál versenyezni. Identitása nincs, monopóliumait kenőpénzzel biztosítja. Innovációra és humán tőkére nem költ, adóelkerülési gyakorlatának egyik legnagyobb vesztese Magyarország – írja új könyvében Pogátsa Zoltán közgazdász.
Szerzőnk nemcsak meggyőződéses, hanem szenvedélyes baloldali gondolkodó. Több alapvető dolgot elutasít, ami e sorok írója számára fontos, köztük az örökölt, helyi érvényű kulturális sajátosságok elsődlegességét. Új könyve – bár aligha ennek szánta – látványos illusztrációja a jobb- és baloldali világértelmezés 21. századi fúziójának. Annak a trendnek, amelynek eredményeként a brit konzervatívok ma már tarolnak a munkásnegyedekben, s itthon kilencvenszázalékos többség szervezhető a kormány legkarakteresebb intézkedései mögé.
Pogátsa Zoltán a francia sztármegfejtő Thomas Piketty adatsorai alapján abból indul ki, hogy az 1970-es évek óta „a kapitalizmus visszatért a 19. századi, brutális korszakának jellegzetességeihez”. Ennek legfontosabb kísérőjelensége a soha nem látott mértékű egyenlőtlenség („egyetlen minibuszban elférne a világ vagyonának java része” – írja a kisszámú multimilliárdos kezében összpontosuló vagyonról). Következménye meg az, hogy megszűnt a társadalmi mobilitás, a hátrányból indulók önerőből való felkapaszkodásának lehetősége. Szerzőnk meggyőződése, hogy bármiféle változás csak a globális elit mint a status quo őrzőjének meggyengítésével képzelhető el, amire egyedül a választók és elöljáróik képesek.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
De nem csak Trump viselkedése érintette meg, új könyve athéni bemutatóján elárulta, előfordult, hogy sírva fakadt a görögországi gazdasági helyzet miatt.
Az erdőn akkor történhet az emberrel valami lényeges, ha felveszi a tempóját. Erről szól lényegében Végh Attila A belső őserdő című könyve.
A nyár egyik legvidámabb családi programja lehet az Árnyék nélkül című Czimra-tárlat megtekintése. Petri Lukács Ádám írása.
„Mi időben szóltunk, megmondtuk, mit kellett volna csinálni” – fogalmazott a miniszter.
